23. hét

Hét elején Évi nem érezte magát jól, és szólt, hogy a munkahelyén nagyon sokan betegek, köhögnek, tüsszögnek. Hát azonnal mondtam neki, hogy másnap ne is menjen, mert ha egy 50fős teremben ráköhögnek, akkor még rosszabbul lehet, ő nem szedhet gyógyszert a bunkó emberek pedig bejárnak, és ráköhögnek. Szegény így dolgozott hétfőn 10 órát, de kedden már nem engedtem, hanem telefonáltunk a háziorvosnak, hogy írja ki, kedden pedig elmentünk hozzá.
Hát persze általános dolgokat mondott, hogy tea, pihenés, stb, de legalább megértette a helyzetet, Évi már nem ment abban a pár napban, ami 24-ét megelőzte.

A tegnapunk nagyon szépen telt, de Évi estére egyre inkább nem volt jól, nagyon be van dugulva az orra, ami egyrészt a megduzzadt nyálkahártya a várandósság miatt, másrészt pedig továbbra is meg van fázva. Nem tudott aludni, ezért fel is keltünk az éjszaka közepén, mert majdnem megfulladt, sehogy sem kapott levegőt. Hétfőn lehet, hogy visszamegyünk a háziorvoshoz, és kérünk tanácsot, mert az orrcsepp semmit sem használ, és a jövő héten így még nem kéne melóznia.

Csütörtökön viszont volt jó hír is, kaptunk a védőnőtől babakocsit, valamelyik pár babája már vélhetően tud járni, ezért leadták, és mi pedig elhozhattuk. Nagyon aranyos kis kocsi, tologattam, emelgettem, lassan már papának érzem magam. Évi pocija már kezd görögdinnye méreteket ölteni, nagyon szép kerek, ebből mások is lányra tippeltek^^

A 23. héten a talán lánybaba sokat mozog, csuklik. 500 gramm 29 centi. A szemei már teljesen kifejlődtek, de még zárva vannak egyenlőre a 26. hétig.

22. hét

Eljött a 22. hét, ez már tényleg félelmetes, hiszen a 40. vészesen közeledik, és mindjárt itt a baba, kezdhetek pánikolni, hiszen még közelében sem vagyunk a babaszobának, meg még nem is építettük fel az életünket olyan irányba. Most már tényleg muszáj lesz sok mindent átértékelni.

Ezek a hetek amúgy nyugisak, nem kell vizsgálatra menni. A legközelebbi dolog majd a januári védőnő lesz, aztán majd január végén a 25. héten a terheléses vércukormérés.

Most már tényleg nagyon izgulok rajta, hogy lány lesz-e vajon.

A baba kb. 26 centi 400 gramm. Gyakorolja a nyelést, fejlődik az emésztőrendszere
Évi már rendszeresen érzi hogy mozog, ha sokat ül egy helyben. Lassan el kell kezdeni rendszeresen mozogni, hogy elkerülje a lába dagadását. A baba már tud tapintani, és élénken reagál a hangokra. Megjelentek a szemöldökök, de a szemek még csukva vannak.

Most ennyi, hiszen a kicsi többékevésbé kifejlődött, ez most egy várakozós időszak, amíg növöget.

21. hét 2.0

A cím fura lehet, de végre kikérdeztünk mindenkit pontosan, hogy akkor most hányadik héten vagyunk, és végre egybehangzó volt a válasz, a mai napon kezdjük a 21. hetet. Ennek baromira ellentmond minden internetes babanaptár, ha április 24-én születik a talán lány, akkor már minimum a 22. héten kéne lennünk, de hát a nőgyógyász és a védőnő tudják...
Tehát a baba méretéről nem ejtek most szót, mert akkor az előző blogbejegyzés mostanra értendő.
Voltunk hétfőn a nőgyógyászaton, szerencsére másfél óra volt csak, nem öt, pedig nem volt ugye időpontunk. Ez is vicces, hogy vagy nem lehet őket elérni telefonon, vagy már minden időpont le van foglalva. Mások hogyan csinálják? A nőgyógyász megkérdezte Évit, hogy mióta érez magzatmozgást? Erre én mondtam, hogy semmióta^^ Hát tényleg nem nagyon, max Jack szalagavatóján volt egy minimális, de akkor ilyentájt már illene mozognia a lánykának érezhetően? Na mindegy, egyébként azóta Évi mondta, hogy már érzi, bár még nem feltűnően.
A nőgyógyásztól megkérdeztem, hogy hogyan lehet terhestornára járni, a kórházban is van erre lehetőség, viszont az nem apukás. De akkor az apuka hogyan tud segíteni a szülésben?
A 25.-26. hét környékén el kell menni a terheléses vércukortesztre, az jó hányingerkeltő mulatság, de majd ott leszek természetesen Évivel és állítólag ha citromot tesz az ember a löttybe, akkor elviselhető.

21. hét

Túl vagyunk az első felén, ez már a 21. hét. Kissé félelmetes, hogy most már közelebb vagyunk a szüléshez, mint az elejéhez. Lassan tényleg szembesülünk vele, hogy szülők leszünk, durva, de mégis boldogító érzés.

Hét elején bejelentkeztünk a 28-32. heti ultrahangra, februárra kaptunk időpontot. Nőgyógyászhoz is, oda holnap délelőtt megyünk, és leadjuk a leleteket, ezért csütörtökön hagyományszerűen elmentünk a védőnőhöz.

Elég sokat kellett várni, mert nem mentünk oda reggel 8-ra, és többen voltak előttünk. De megint csupa jó dolog volt, Erzsike nagyon türelmes és kedves. Évi nem hízott, hanem az egészséges életmódnak köszönhetően fogyott 20 dekát, a baba viszont szépen gyarapszik, most már nagyon jól meg tudtuk hallgatni a szívhangját. A védőnő kissé érdekes számolja a heteket, szerinte még nem voltunk akkor 20 hetesek, de sztem meg igen, mert június 18-tól számolva, ha április 24-re van kiírva a baba, akkor ma kezdődik a 21. hét. Na mindegy, a leletek alapján a talán lány szépen növekszik. Évinek meg már látszik a pocija, főleg testhezálló ruhákban, nagyon cuki :)

Viszont kérdés, mikortól lehet elmenni terhestornára, hova, és mennyibe kerül? Még megkérdezzük holnap a nőgyógyászaton, de akinek van ötlete, ne habozzon^^

Sajnos ugye az ultrahangon nem volt egyértelmű a baba neme, ámde megmozdult! Tegnap Jack szalagavatóján Évi mondta, hogy érzi azokat a bizonyos buborékpattogásokat, amiket mindenki mond ha megmozdul a baba érezhetően.

A picike ezen a héten 27,5 centi lesz, és 450 gramm, már kis vasgyúró!