Na itt vagyunk a 20. héten, elérkeztünk lényegében a félidőhöz. Pénteken reggel voltunk kórházban az ultrahangon, és teljesen egészséges a babácska. Mondjuk majdnem megszívtuk, mert elfelejtettünk elmenni a 16. heti AFP eredményért, és az kellett hozzá. De rendes volt az asszisztens, azt mondta a kórház laborból is kérhetünk másolatot. Szóval elhúztunk oda, 1 perc alatt kiadták, aztán mentünk vissza.
Baba nagyon aranyos, beleásított a képembe, Évi ezt nem látta, de én meg azt nem, hogy nyújtogatta kezét lábát, Évi meg ezt látta. Szóval nagyon aranyos, bár az uh felvételből nem sokat fogtok látni, lévén nem tudtunk dvdt szerezni, pénzünk meg nem is lett volna a kiírásra.
Doktornő megint nem mondott semmit, csak nézte, szóval nem vágom. Aztán nagy nehezen kihúztam belőle, hogy egészséges. A nemét is kérdeztem, azt mondta, hogy nagyon nem látszik, mert összezárja a lábát, de talán lány :P
Háh, pedig én nem mondtam neki, hogy lányt akarunk, csak megkérdeztem, hogy ebből ő mit látna. Azért csak van hozzá szeme.
Szóval még reménykedhetünk!
Évi jól van, de a hét második felében nyomást érez, ez vélhetően a megnövekedett méh miatt van, meg le van terhelve a tüdeje. Babát még mindig nem érzi, de az uh-s dokinő szerint első babánál 20-23. hét között kezdődik.
A talán lány azonban éjjelenként többször felébreszti Évit, kaját kér, vagy fene tudja, de nem hagyja aludni, más még az életritmusa. Most 25 centis kb. és 340 gramm.
Jövő héten majd bejelentkezünk a nőgyógyászhoz decemberre, meg a 28-32. heti ultrahangra már most érdemes időpontot kérni.
Na most ennyi, várjuk a mozgolódást!
2010. november 28., vasárnap
2010. november 25., csütörtök
19. hét
Na sziasztok,
Némi technikai gonddal küzdünk, ezért nem tudtam blogolni, de remélhetőleg utólérem majd valamikor magam. Most csak rövid leszek, de a következőben már hosszabb.
Évi teljesen jól van, szépen eszeget, rossz hír, hogy én is
Babácska még mindig nem érezhető, bár sokszor odatapasztom a fülem, hallok néha érdekes hangokat, lehet, hogy már ő bugyborékol?
Már kialakult a nemi szerve. A magzatváz kezdeménye már rajta van, ami vitaminokból áll, meg mindenféle védelmi rendszer. A mérete kb. 18 centi és 200-225 gramm
Holnap pedig megyünk az ultrahangra, és talán már megtudjuk hogy mi a neme! Ugye láány?
Némi technikai gonddal küzdünk, ezért nem tudtam blogolni, de remélhetőleg utólérem majd valamikor magam. Most csak rövid leszek, de a következőben már hosszabb.
Évi teljesen jól van, szépen eszeget, rossz hír, hogy én is
Babácska még mindig nem érezhető, bár sokszor odatapasztom a fülem, hallok néha érdekes hangokat, lehet, hogy már ő bugyborékol?
Már kialakult a nemi szerve. A magzatváz kezdeménye már rajta van, ami vitaminokból áll, meg mindenféle védelmi rendszer. A mérete kb. 18 centi és 200-225 gramm
Holnap pedig megyünk az ultrahangra, és talán már megtudjuk hogy mi a neme! Ugye láány?
2010. november 14., vasárnap
18. hét
Ezen a héten nem voltunk semmilyen vizsgálaton, és beértünk a nyugalmi állapotba, amikor túl sok minden nem történik. Ezeket az időszakokat használjuk arra, hogy készüljünk a baba érkezésére, mert az idő bizony gyorsan repül.
Átnéztük az itthoni teendőket. A szobát totálisan átrendeztük ami a belső tereket illeti. A kanapét elforgattuk 90 fokkal, és az ablak alá toltuk, így baromi sok helyet nyertünk, mert L alakban eddig belógott a szoba közepére. Mivel nagyon sokat leszünk majd ott a picivel, kitakarítottuk, és kitiltottuk róla a kutyát. Vettünk egy új takarót, szóval most már szalonképes.
Azért már most, hogy a kutya szokja a gondolatot, hogy nem mehet fel, és ne a pici érkezésével kössük össze. A szoba így nagyon szépen kihasználható lett. A takarításra még nagyobb hangsúlyt fektetünk, kidobtuk a macskaágyat és a kutyaágyat, mert a macska mindig a kanapéra megy, ha pihizne, és a kutya használta mindkettőt, totál szőrszedők voltak. Cherry pedig kapott egy új helyet a kanapé előtt, ami nagyon megtetszett neki, szinte mindig ott van. Mivel így a kanapéról is tudunk a számítógépen filmet nézni, több időt tudunk vele is tölteni.
Még mindig a kutyánál maradva, sokat sétálunk vele, hogy ne érezze magát elhanyagolva, mert a hét elején nagyon engedetlen kezdett lenni. Azt hittük, hogy azért, mert érzi Évin a babát, és talán át akarja venni a helyét a falkában, de velem is megtette, hogy nem hallgatott rám, egyszerűen időnként vissza kell szoktatni a maximális tekintélyhez.
Évi pocija szépen nő, de annyira még nem, hogy bárki átadja neki a helyet. Postán megszédült, és ennie kellett valamit, meg leülnie. Egyből felrángattam egy öregasszonyt, és hoztam neki sütit és inni. Mármint Évinek, az öregasszony nem kapott :) Szóval amíg nem lesz hatalmas hasa, ami télikabátban is látszik, addig sajnos ez lesz.
Lassan megvesszük az újraírható dvdt az ultrahanghoz, mert pár héten belül már mehetünk is, hogy kiderüljön, hogy bevállt-e a reménykedésünk, és lány lett :)
A baba most 16-20 cm 200 gramm kb. Készen van az ujjlenyomata, és az emésztőrendszere is. Nagyon várjuk, hogy Évi megérezze a mozgását. Évi egyébként teljesen jól van, néha az éjszaka közepén rájön, hogy nagyon éhes, és akor eszik pár falatot, de amúgy minden rendben!
Átnéztük az itthoni teendőket. A szobát totálisan átrendeztük ami a belső tereket illeti. A kanapét elforgattuk 90 fokkal, és az ablak alá toltuk, így baromi sok helyet nyertünk, mert L alakban eddig belógott a szoba közepére. Mivel nagyon sokat leszünk majd ott a picivel, kitakarítottuk, és kitiltottuk róla a kutyát. Vettünk egy új takarót, szóval most már szalonképes.
Azért már most, hogy a kutya szokja a gondolatot, hogy nem mehet fel, és ne a pici érkezésével kössük össze. A szoba így nagyon szépen kihasználható lett. A takarításra még nagyobb hangsúlyt fektetünk, kidobtuk a macskaágyat és a kutyaágyat, mert a macska mindig a kanapéra megy, ha pihizne, és a kutya használta mindkettőt, totál szőrszedők voltak. Cherry pedig kapott egy új helyet a kanapé előtt, ami nagyon megtetszett neki, szinte mindig ott van. Mivel így a kanapéról is tudunk a számítógépen filmet nézni, több időt tudunk vele is tölteni.
Még mindig a kutyánál maradva, sokat sétálunk vele, hogy ne érezze magát elhanyagolva, mert a hét elején nagyon engedetlen kezdett lenni. Azt hittük, hogy azért, mert érzi Évin a babát, és talán át akarja venni a helyét a falkában, de velem is megtette, hogy nem hallgatott rám, egyszerűen időnként vissza kell szoktatni a maximális tekintélyhez.
Évi pocija szépen nő, de annyira még nem, hogy bárki átadja neki a helyet. Postán megszédült, és ennie kellett valamit, meg leülnie. Egyből felrángattam egy öregasszonyt, és hoztam neki sütit és inni. Mármint Évinek, az öregasszony nem kapott :) Szóval amíg nem lesz hatalmas hasa, ami télikabátban is látszik, addig sajnos ez lesz.
Lassan megvesszük az újraírható dvdt az ultrahanghoz, mert pár héten belül már mehetünk is, hogy kiderüljön, hogy bevállt-e a reménykedésünk, és lány lett :)
A baba most 16-20 cm 200 gramm kb. Készen van az ujjlenyomata, és az emésztőrendszere is. Nagyon várjuk, hogy Évi megérezze a mozgását. Évi egyébként teljesen jól van, néha az éjszaka közepén rájön, hogy nagyon éhes, és akor eszik pár falatot, de amúgy minden rendben!
2010. november 7., vasárnap
17. hét
Most elég sűrű hetünk volt. Kedden telefonáltak a nőgyógyászatról, hogy a két doki elcserélte a rendelési idejét egymás közt, és a mi dokinőnk csütörtökön rendel 4-én, nem 15-én. Hiába foglaltunk 15-re időpontot, ha ragaszkodunk a dokinőhöz, akkor 4-én kell jönni időpont nélkül. Annak örültem, hogy már sokkal korábban mehetünk hozzá, de annak nem, hogy lehet ott fogunk ülni hosszú órákon át, pedig eredetileg volt időpontunk. A másik gáz pedig az volt, hogy a védő azt mondta eredetileg, hogy mindig a nőgyógyász előtt menjünk hozzá. Na most ebben az az érdekes, hogy ő is csütörtökön rendel. A harmadik, hogy ezen a héten kellett csinálnunk az afp vizsgálatot, és 15-ig bőven meg lett volna az eredmény.
Hát mindegy, Évinek kell ez a dokinő, akkor 4-e, a többit megoldjuk.
Szerdán délelőtt elmentünk erre a vérvételre, ami hepatitist, meg még más rendellenességeket zár ki. Szerencsére nem kellett végigállni a betegfelvételi sort, csak a vérvételest, az meg nem volt hosszú.
Aztán délután elmentünk a háziorvoshoz, mert a nőgyógyásznak kellenek Évi kardiológiás papírjai. Még után késődélután találkoztunk egy csajjal, akitől a zsibvásáron vietnámi balzsamot vettünk, mert Évi ugye nem szedhet fájdalomcsillapítót, sem mást gyógyszert, mert az ártana a babának.
Csütörtökön a védőnőnél kezdtünk. Nagyon aranyos volt megint, szerinte kicsit korai volt az afp, mert a 15. héten vagyunk. Szerintem ez nem igaz, mert a nőgyógyász számításait vettük alapul, ami most a 16. hét, meg az összes születési kalkulátor szerint a 16. héten vagyunk. Mért súlyt, vérnyomást. A leletek amiket hoztunk rendben vannak, bár Évi súlya megszaladt kissé, úgyhogy én magam is figyelni fogok most már rá, hogy mit eszik, és én sem fogok előtte hízlaló kajákat enni, hogy ne csábítsam a rosszra. Továbbra is sok gyümölcs, meg ilyesmik. Elmondta, hogy havonta egyszer menjünk el nőgyógyászhoz, bárki is legyen ott, mert jobban számít a baba és Évi éppsége, mintsem az orvos kiléte, főleg, hogy a szülésnél jó eséllyel nem is a dokinőnk lesz ott, hanem az ügyeletes szülész. Védőnő számítása szerint április 23-án érkezik a baba. Megpróbálta megkeresni géppel a baba szívhangját, de csak egyszer találta meg, mert nagyon zörgött a gép, másrészt még nagyon pici.
Közvetlenül utána elmentünk a nőgyószához. Kedden még azt mondták a telóban, hogy 11től rendel, de ha nem akarunk sokat várni, akkor már érdemes 10re odamenni, és sorszámot kérni, mert van betegfelvétel. Így is tettünk, bár már voltak ott páran, de az elsők között kaptunk. Megjött a dokinő, és valóban, csak háromnegyed óra volt, és bejutottunk, ami lényegesen jobb mint az öt és fél óra.
Dokinő szerint minden rendben, nem gond szerinte a korai afp ha nincs semmilyen panasz, úgyis a 20. heti ultrahang számít. Azt mondta, hogy minden úgy megy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, tök egészséges, szuperül haladunk. Hát ilyenkor dagad a májam, hogy mi sosem ittunk, cigiztünk, drogoztunk, buliztunk, és stresszmentes életet élünk, már amennyire rajtunk múlik, mert itt a visszajelzés, hogy egészséges a babánk. Szerinte április 25-én érkezik, tehát ő is mást mondott, de átlagolva az jön ki, amit én számoltam, hogy április 24, háh!
Megkérdeztem, hogy megnézhetjük-e a babát, de azt mondta, hogy marha sokan vannak most kint. Belenyugodtam, de azt mondta, hogy a szívhangot meghallgathatjuk. Jeee, az is valami. Erre ő sem találta. Hát mi van itt? Baba ennyire elbújt? Aztán feladta, azt mondta nézzük meg. És ott van, persze, hogy ott van. Már annyira kitölti a méhet, hogy alig vettük észre, hogy mi micsoda, amíg meg nem mutatta. Ott volt a kis kezecske, gyönyörűen kirajzolódtak az ujjai. Felhúzta a lábát, tehát nem láttuk, hogy mi van a lába között. Mondjuk ez azt jelenti, hogy fütyit sem láttunk, remélhetőleg nincs is. Megmutatta a dokinő, hogy hol kéne látni, ha lenne. Persze ez még nem jelenti azt, hogy tutira lány, viszont még reménykedhetünk.
Na és akkor pár szó arról, hogy mi várható a héten.
A baba kb. 140 gramm, zsírokat növeszt, szervei készem vannak, erős hangok megriaszthatják. 17-18 centi körül van, nyelés, szopási reflexek már működnek. Évi lassacskán már megérezheti a mozgását, de az is lehet, hogy csak a 20. héten.
Hát mindegy, Évinek kell ez a dokinő, akkor 4-e, a többit megoldjuk.
Szerdán délelőtt elmentünk erre a vérvételre, ami hepatitist, meg még más rendellenességeket zár ki. Szerencsére nem kellett végigállni a betegfelvételi sort, csak a vérvételest, az meg nem volt hosszú.
Aztán délután elmentünk a háziorvoshoz, mert a nőgyógyásznak kellenek Évi kardiológiás papírjai. Még után késődélután találkoztunk egy csajjal, akitől a zsibvásáron vietnámi balzsamot vettünk, mert Évi ugye nem szedhet fájdalomcsillapítót, sem mást gyógyszert, mert az ártana a babának.
Csütörtökön a védőnőnél kezdtünk. Nagyon aranyos volt megint, szerinte kicsit korai volt az afp, mert a 15. héten vagyunk. Szerintem ez nem igaz, mert a nőgyógyász számításait vettük alapul, ami most a 16. hét, meg az összes születési kalkulátor szerint a 16. héten vagyunk. Mért súlyt, vérnyomást. A leletek amiket hoztunk rendben vannak, bár Évi súlya megszaladt kissé, úgyhogy én magam is figyelni fogok most már rá, hogy mit eszik, és én sem fogok előtte hízlaló kajákat enni, hogy ne csábítsam a rosszra. Továbbra is sok gyümölcs, meg ilyesmik. Elmondta, hogy havonta egyszer menjünk el nőgyógyászhoz, bárki is legyen ott, mert jobban számít a baba és Évi éppsége, mintsem az orvos kiléte, főleg, hogy a szülésnél jó eséllyel nem is a dokinőnk lesz ott, hanem az ügyeletes szülész. Védőnő számítása szerint április 23-án érkezik a baba. Megpróbálta megkeresni géppel a baba szívhangját, de csak egyszer találta meg, mert nagyon zörgött a gép, másrészt még nagyon pici.
Közvetlenül utána elmentünk a nőgyószához. Kedden még azt mondták a telóban, hogy 11től rendel, de ha nem akarunk sokat várni, akkor már érdemes 10re odamenni, és sorszámot kérni, mert van betegfelvétel. Így is tettünk, bár már voltak ott páran, de az elsők között kaptunk. Megjött a dokinő, és valóban, csak háromnegyed óra volt, és bejutottunk, ami lényegesen jobb mint az öt és fél óra.
Dokinő szerint minden rendben, nem gond szerinte a korai afp ha nincs semmilyen panasz, úgyis a 20. heti ultrahang számít. Azt mondta, hogy minden úgy megy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, tök egészséges, szuperül haladunk. Hát ilyenkor dagad a májam, hogy mi sosem ittunk, cigiztünk, drogoztunk, buliztunk, és stresszmentes életet élünk, már amennyire rajtunk múlik, mert itt a visszajelzés, hogy egészséges a babánk. Szerinte április 25-én érkezik, tehát ő is mást mondott, de átlagolva az jön ki, amit én számoltam, hogy április 24, háh!
Megkérdeztem, hogy megnézhetjük-e a babát, de azt mondta, hogy marha sokan vannak most kint. Belenyugodtam, de azt mondta, hogy a szívhangot meghallgathatjuk. Jeee, az is valami. Erre ő sem találta. Hát mi van itt? Baba ennyire elbújt? Aztán feladta, azt mondta nézzük meg. És ott van, persze, hogy ott van. Már annyira kitölti a méhet, hogy alig vettük észre, hogy mi micsoda, amíg meg nem mutatta. Ott volt a kis kezecske, gyönyörűen kirajzolódtak az ujjai. Felhúzta a lábát, tehát nem láttuk, hogy mi van a lába között. Mondjuk ez azt jelenti, hogy fütyit sem láttunk, remélhetőleg nincs is. Megmutatta a dokinő, hogy hol kéne látni, ha lenne. Persze ez még nem jelenti azt, hogy tutira lány, viszont még reménykedhetünk.
Na és akkor pár szó arról, hogy mi várható a héten.
A baba kb. 140 gramm, zsírokat növeszt, szervei készem vannak, erős hangok megriaszthatják. 17-18 centi körül van, nyelés, szopási reflexek már működnek. Évi lassacskán már megérezheti a mozgását, de az is lehet, hogy csak a 20. héten.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)