2010. október 31., vasárnap

16. hét

Most, hogy csökkentek a rosszullétek, és a vizsgálatok, volt időnk utánaolvasni a témának. A védőnő is tanácsolta, de mi sem gondoltuk másképpen, hogy nem más anyukák szülését kell olvasgatni, hiszen minden szülés más, és ne legyenek félelmeink azért, mert másnak esetleg rosszul sikerült.
Kifejezetten általános könyveket vettünk ki a könyvtárból. Évi egy ilyen terheskönyvet, amit én is elkezdtem olvasni.
Egy anyuka, egy orvos, és egy bába tanácsai, intelmei találhatók benne, nagyon tanulságos. Én azonban sérelmezem, hogy az apukák alig vannak benne megemlítve, pedig azért esetünkben én eléggé kiveszem a részem a dologból, és azért én is szülő leszek. Rendben, hogy Évivel történik a fizikai változások 99%-a, de én igyekszem a kedvében járni, főleg amikor nagyobb pocija lesz, én fogok majd szinte minden itthoni, és nem itthoni teendőt csinálni, meg hát már most is lelkileg készülök a dolgokra, elkísérem mindenhova, szóval ezek a könyvek szerintem nagyon kirekesztik az apákat.
Évi viszont aranyos volt, nekem is nézett egy kispapás könyvet, amiben az én szemszögemből is le van írva sokminden. ÉVi szerint azért van kevesebb papás könyv, és azért nincsenek nagyon megemlítve az apuk a női könyvekben, mert nem minden apuka tud/akar aktívan részt venni a dologban, inkább csak eljár melózni, ezen felül rengeteg egyedülálló anyuka van, és hogy ők ne érezzék rosszul magukat.
Hát nem tudom, szerintem az a teljes család, amikor az apu is ott van, együtt beszélik meg, hogy mit hogyan csináljanak, mit vegyenek, hogyan rendezzék be a babaszobát, milyen érzései vannak az anyunak, és még az apunak is, hiszen okés, az anyuci állandóan hormontúltengésektől viharzik, de hát az apukát is bőven megérintik lelkileg ezek a változások.
Szóval olvasgattunk, még egy olyan könyvecskét is vettünk vaterán, ami vicces, de mégis oktató jelleggel készíti fel a papát az armageddonra 9 hónap múlva.

El voltunk látva tehát olvasnivalóval bőven. Évi egyébként jól van, szinte teljesen megszűntek a fáradékonyságai, szépen eszik, és semmilyen panasza nincs, tehát remélhetőleg ez azt jelzi, hogy a babácska is gyarapodik már rendesen. Már nagyon jó lenne őt megint látni, de csak majd leghamarabb 15-én a nőgyógyásznál, meg hónap végén a 20. heti ultrahangnál, amikorra már lehet vinni dvdt, úgyhogy ha valakinek van otthon egy már nem használatos újraírható dvdje, akkor megköszönnénk :)

Pénteken megyünk a 16. heti vérvételre, ahol megint kiszűrnek dolgokat, illetve a cukorterheléses vizsgálat is lesz.

Mi várható még ezen a héten?

A baba már mozoghat, de Évi még nem tuti, hogy érezni fogja, mert ő az első babánk.
Méretügyileg kb. 16 centi és olyan 85-135 gramm között lehet a súlya. Már körmök tekintetében is szépen növöget, de azt, hogy lány vagy fiú, még nem 100%ban tudnánk belőni, ezért nem is baj, ha még megvárjuk azt a két hetet, de legrosszabb esetben hónap végén kiderül. Már tudja szopni az ujját, szempillája van, és nagyon vékony a bőre. Erőteljesen gyakorolja a nyakemelgetést a felüléshez.

1 megjegyzés:

  1. Róóóóz

    Egy óra késés. Sebaj, most kerültem géphez... :P
    "Rendben, hogy Évivel történik a fizikai változások 99%-a, " - na itt jót mosolyogtam, a maradék 1%, hogy szaladgálsz és megerősödnek az izmaid? :D

    Örülök, hogy semmi gond, minden happy, és hogy a könyvek is mondanak sok okosságot. :) Az első felvételekre meg majd naaagyon kíváncsi leszek *_*

    VálaszTörlés