26. hét

Hét elején Évi nagyon lebetegedett, mert valami hülye betegen ment melózni, és Évi meg ugye nem szedhet gyógyszert rá. Voltunk kedden vérvételen, vettünk glükózt, meg citromlevet, de kiderült, hogy feleslegesen vettük a glükózt, mert ott adtak, csak a citromlevet tettük bele. Évi szerencsére így nem lett tőle rosszul. Indultunk volna haza, hogy ne ott üljünk két órát, de mondták, hogy nem lehet, mert ha bármi baj lenne, akkor ott legyünk, és szóljunk. Szóval két óra várakozás. Akkor megint vettek tőle vért, és elszabadultunk. Még kedden este Évi olyan rosszul lett, hogy elmentünk az ügyeletre, megkérdezni, hogy mit lehet tenni. Általánosságokat mondtak, hogy sok folyadék, gyümölcs, diéta. Vélhetően a picinek semmi baja, de azért háziorvoshoz menjen majd, vagy ha nagy gáz lenne, akkor a kórház nőgyógyászatára. Szerencsére nem lett komolyabb baj, méregdrágán megvehettük a javasolt magneb6ot, merthogy ügyeleti díj volt. Szerdán Évi elment a háziorvoshoz, aki kiírta, jövő hét elején kell visszamenni. csütörtökön Évi visszament a papírért, majd ezt kell megmutatni a nőgyógyásznak. Pénteken hívtam a kórházat, mert sosem tudunk időpontot foglalni. A neten nincs fent beosztás, amikor meg fent van, akkor minden időpontot elvittek már. De múlt héten már kikértem az egészségház tanácsát, hogy hogyan kell érdemlegesen időpontot kapni. Azt mondták, hogy 14-én talán már a kórház is tudja a beosztást. Gyorsan telefonáltam, és nagy nehezen sikerült beszélnem a diszpécserrel. Hétfőn Évi bemegy, beveszi a cukros papírt, én sajnos melózom, és nem tudok elszabadulni, de akkor vizsgálatra nem lesz szükség, csak a papírt adja le, a következő időpontra is sikerült bejelizni, az meg febr 14. akkor már tudjuk a 28. heti ultrahang eredményét.

Amit múlt héten elfelejtettem írni, hogy megváltunk Cherrytől. Nagyon aranyos volt, szerettük őt, de egy baba mellé már végképp nem volt elfogadható. Nem egy kutyussal van a gond, hanem konkrétan vele. Annyi szőrt termelt már napi szinten, hogy nem győztük porszívózni, aztán Évi lassan már görögdinnyés pocakkal nem tudta állandóan úgy sétáltatni, hogy ha pórázon van, akkor kitépi a kezét, ha nincs pórázon, akkor meg nem jön vissza, mert nem hallgat rá. Cherry sajnos sosem lesz egészséges kutya, olyan lelki roncs, hogy nem családtag, hanem csak elvan. Nem házikedvenc, mert mindentől retteg, de nem bújós, nem nálunk keresi a vigaszt. Évi mindig azt hitte, hogy csak idő kell neki, de két év után belátta, hogy a kutyusnak igazából mindegy, hogy ki van mellette, és több sztresszt csinál, mint amennyi boldogságot ad. Így erre egy várandós anyukának nincs szüksége, és végül úgy döntöttünk, hogy keresünk neki másik gazdit. Beszéltünk az állatotthonnal először, és eléggé húzták a szájukat, hogy de hát mi tudtuk két éve, hogy majd lesz babánk, minek hoztuk akkor el, ha nem felelt meg? Hát nem mondtam neki, de azt nem mondták, hogy egy lelkibeteg kutya, aki csak elvan, nem tekint minket családnak, és annyi szőre hullik a lakásban, hogy tönkremegy tőle három porszívó. Így is sokáig bírtuk, de mi a babát egy stesszmentes környezetbe várjuk. Mondta a nő, hogy most teltház van, írjunk róla pár sort, meg képet küldjünk, kiteszik az oldalra. Mondtam, hogy rendben, de mi is megpróbálunk hirdetni. Hát elküldtük az irományt, és a képet. Hát fel voltam háborodva. Eleve nem azt tették ki, amit írtunk, hanem átfogalmazva egy ocsmány marketing dumát tettek helyette. Hogy most cserbenhagyják a gazdái, ezt a szegény ártatlan kiskutyát. Hát szerintem tényleg nem bűnös a kutya, ez tény, de nem hagyjuk cserben, hiszen örülnénk, ha jobban lenne, de nálunk bármit megtettünk érte, nem fogadta el a helyzetet. Inkább ők a szemetek, mert ennek a kutyának nem feltétlenül gazdi kéne, hanem valami állatszanatórium. A képet bár kitették, de az eredeti nyomi képeit is, ahol még tényleg úgy nézett ki, mint egy kóborkutya, mi két év alatt azért jelentősen javítottunk a lelki állapotán.
Mindenesetre az ünnepek alatt jelentkezett egy párocska, nagyon aranyosak voltak, eljöttek hozzánk, megnézték. A hölgyeménynek nagyon tetszett, és hát igen, erről van szó, hogy Cherrynek mindegy, csak valaki törődjön vele. Hát ez nekem nem hűség. Majd a baba után hozunk egy olyan kutyust, aki még kölyök, nem lelki roncs, mi nevelhetjük, és nincs ennyi szőre. Ne gondoljatok érzéketlennek, de ez a két év nekem is sok volt.

Végül két nap alatt lement a dolog, aztán takarítottuk a kutyaszőrt, még most másfél héttel később is találunk sokszor.

Na de visszatérve Évire és Noémire. Még jobban kezdenek nyílni az orrlyukai a babának, elkezd orron keresztül lélegezni, egyenlőre még csak magzatvizet. Beindult a szopóreflex, az ujját szopja. A markolóreflex alapján már mindent megfog, egyenlőre, ez csak a köldökzsinór. A méreteit tekintve 32,5 cm, 875 gramm. Egyre jobban alakulnak a vonásai. Elkülöníthető az alvási és az ébrenléti szakasz. A szemek lassan elkezenek nyiladozni, érzékeli a sötétet és a világosat, elkezd kialakulni a szeme színe. Évinek szerencsére nincsenek terhességi csíkok a hasán, remélem nem is lesznek^^ Megnéztem pár terheses videot, szörnyű volt, szóval fel kell készítenem magam rá. Rendeltünk a netről egy ingyen dvdt, ami ilyen tornázós, majd Évi nézegeti, és próbálgatja őket.

25. hét

Eltelt egy újabb hét, méghozzá nagyon gyorsan. A második trimeszter végéhez közeledünk, Noémi most már tényleg eléggé fejlettke, csak hízik gyakorlatilag. A héten próbáltuk megtudni, hogy januárban mikor van nőgyógyász, senki nem volt hajlandó értelmes választ adni, én pedig nem értem, hogy ez miért nem nyilvános, hiszen itt tényleg emberi életről van szó, miért nem lehet betervezni, hogy mikor menjünk?
Évi pocija már kezd görögdinnye méretet ölteni, már azok is megkérdezték, hogy babát várunk-e akik nem tudják.
Kedden megyünk a terheléses vércukorvizsgálatra, akkor én is elkisérem persze Évit, hogy ne legyen tőle rosszul. Annak szerintem másfél hét, amíg megjön az eredménye. Már egyre többet rugdos a leányzó, sokszor már én is érzem, bár Évi rendszeresen elfelejt róla szólni.

Noémi most 30 centi 680 gramm lesz a 25. héten, egyre jobban hízik, és már nem soványka, hanem kezd pufókabb lenni.

Elkezdenek nyilni az orrnyilások, ökölbe tudja hajlítani a kezét. Mindenképpen sok gyümölcsöt kell enni Évinek, mert azt mindkettőjüknek használ.

24. hét

Boldog újévet! Ez az év nekünk tényleg boldogan indul, mert megérte annyit izgulni, drukkolni, mert most már hivatalosan is bejelenthetjük, hogy lányunk lesz!

Én sosem értettem azt, amikor azt mondják az öregek, hogy mindegy, mi, csak egészséges legyen. Ez hülyeség. Az hogy egészséges, az nem elvárás, hanem alapkövetelmény, minden létező módon növeljük ennek az esélyét. De az, hogy mi a neme, az bizony az ő életét, és a miénket is meghatározza a következő minimum 60 évre. Lehet, hogy a lányok apukásak, ezért is van, hogy én 17 éve akarom, hogy lányom legyen, egyszerűen egy kisfiúval nehezen tudtam volna elképzelni magam, de nyilván megbarátkoztam volna a gondolattal, de így a tuti, hogy nem kell. Ha a második gyerkőc most már fiú lesz, ám legyen.

De egy kislánnyal én iszonyat sokat tudok foglalkozni, kishercegnőt nevelni belőle, hogy majd övé legyen a trón. Abban pedig nem hiszek, hogy a lányok inkább az apujukat szeretik, hiszen egy anyukával tudnak részt venni csajos dolgokban, kreatívkodni, szóval minden szempontból tökéletes.

Tehát Nonikát várjuk most már ezerrel. De hogy hogyan is történt mindez? Karácsonyra kaptunk némi támogatást apu második feleségétől, mert mondta, hogy nem tudja, hogy fiú vagy lány cuccokat kössön, ezért menjünk el 4d ultrahangra, és tudakoljuk meg, hogy mit gondol erről a baba. Odaadta a lánya telószámát, hogy hívjuk fel, kérjük el tőle a 4d ultrahangosok címét és telószámát. Móni kedves volt, és gratulált, és megadta az elérhetőséget. Hát rámentem arra a weboldalra, felhívtam a telefonszámot, többször is, és nem vették fel, vagy ki voltak kapcsolva. Értem én, hogy ünnepek között voltunk, de nem volt kiírva hogy szabadságon lennének! Meg hát 27-e munkanap, tehát elvileg rendelnek. Pár órányi mérgelődés után néztem egy másik rendelőt, ami nem ilyen pici volt két orvossal, meg heti 4 óra rendeléssel, hanem egy három rendelős normális hálózat, napi 10 órás rendeléssel. Felhívtam, felvették, és már másnapra kaptunk időpontot. Kedden el is mentünk, én izgultam, Cir meg gondolom picit szorongott, hogy mi lesz ha fiú, mit fogok szólni. Megnyugtattam, hogy akkor sincs baj, ne izguljon.

Nem kellett sokat várni, meg a szonográfus is kedves volt, bár ő is csak akkor mondott valamit, ha külön kérdeztük. Mondtam, hogy főleg a baba neme miatt jöttünk, mert lányért izgulunk. Azt mondta, hogy teljesen biztos, hogy lány. Meg is mutatta a "nunusát" ahogy ő nevezte. Szóval nagy volt a vigyorgás. Még moziztunk 20 percet, de alig láttam valamit, csak ha direkt mutatta. De az utolsó pár percben már nagyon szépen lehetett látni Noémi pofiját, aludt a drága, és mindig az arca elé kapkodta a kezét-lábát. Hiába ivott előtte Évi koffeint, aludt mint a bunda. Mindegy, főleg az volt a lényeg, hogy nem Gergő lesz.

Végighívtuk anyut, aput, nagyit, meg persze a tündérkeresztanyának is szóltam, aki szintén ujjongott. Tehát nagy most az öröm. Évi mostanság kicsit nincs jól, elkezdődtek azok a görcsök, amik már gyakorlások a szülésre, fáj időnként a pocija. A lába meg dagad a megnövekedett súlytól amit cipel, igyekszem maszírozgatni, meg majd körbekérdezünk hogy mit lehet ezzel tenni.

Noni amúgy nagyon élénken mozog, Évi sokszor említi, hogy megint rúgott. Még vékonyka, a zsír még csak alakul rajta. A szemszín már kialakult, de végleges formáját csak a születés után nyeri el. Már most megszülethetne mint koraszülött, de nagyon kis esélye lenne orvossal is, mert még nem elég erős a tüdeje. Tud köhögni és csuklani. A mérete pedig 29 cm. 525 gramm. Megnéztük még a babahoroszkópot is, a bika az egyik legjobb jegy, főleg egy babának, szépen kezelhető, aranyos kislány lesz :) Utánanéztem a Magyar Tudományos Akadémia Utónévjegyzékében, és két utónév adása teljesen okés, szóval Noémi Csilla lesz. 

23. hét

Hét elején Évi nem érezte magát jól, és szólt, hogy a munkahelyén nagyon sokan betegek, köhögnek, tüsszögnek. Hát azonnal mondtam neki, hogy másnap ne is menjen, mert ha egy 50fős teremben ráköhögnek, akkor még rosszabbul lehet, ő nem szedhet gyógyszert a bunkó emberek pedig bejárnak, és ráköhögnek. Szegény így dolgozott hétfőn 10 órát, de kedden már nem engedtem, hanem telefonáltunk a háziorvosnak, hogy írja ki, kedden pedig elmentünk hozzá.
Hát persze általános dolgokat mondott, hogy tea, pihenés, stb, de legalább megértette a helyzetet, Évi már nem ment abban a pár napban, ami 24-ét megelőzte.

A tegnapunk nagyon szépen telt, de Évi estére egyre inkább nem volt jól, nagyon be van dugulva az orra, ami egyrészt a megduzzadt nyálkahártya a várandósság miatt, másrészt pedig továbbra is meg van fázva. Nem tudott aludni, ezért fel is keltünk az éjszaka közepén, mert majdnem megfulladt, sehogy sem kapott levegőt. Hétfőn lehet, hogy visszamegyünk a háziorvoshoz, és kérünk tanácsot, mert az orrcsepp semmit sem használ, és a jövő héten így még nem kéne melóznia.

Csütörtökön viszont volt jó hír is, kaptunk a védőnőtől babakocsit, valamelyik pár babája már vélhetően tud járni, ezért leadták, és mi pedig elhozhattuk. Nagyon aranyos kis kocsi, tologattam, emelgettem, lassan már papának érzem magam. Évi pocija már kezd görögdinnye méreteket ölteni, nagyon szép kerek, ebből mások is lányra tippeltek^^

A 23. héten a talán lánybaba sokat mozog, csuklik. 500 gramm 29 centi. A szemei már teljesen kifejlődtek, de még zárva vannak egyenlőre a 26. hétig.

22. hét

Eljött a 22. hét, ez már tényleg félelmetes, hiszen a 40. vészesen közeledik, és mindjárt itt a baba, kezdhetek pánikolni, hiszen még közelében sem vagyunk a babaszobának, meg még nem is építettük fel az életünket olyan irányba. Most már tényleg muszáj lesz sok mindent átértékelni.

Ezek a hetek amúgy nyugisak, nem kell vizsgálatra menni. A legközelebbi dolog majd a januári védőnő lesz, aztán majd január végén a 25. héten a terheléses vércukormérés.

Most már tényleg nagyon izgulok rajta, hogy lány lesz-e vajon.

A baba kb. 26 centi 400 gramm. Gyakorolja a nyelést, fejlődik az emésztőrendszere
Évi már rendszeresen érzi hogy mozog, ha sokat ül egy helyben. Lassan el kell kezdeni rendszeresen mozogni, hogy elkerülje a lába dagadását. A baba már tud tapintani, és élénken reagál a hangokra. Megjelentek a szemöldökök, de a szemek még csukva vannak.

Most ennyi, hiszen a kicsi többékevésbé kifejlődött, ez most egy várakozós időszak, amíg növöget.

21. hét 2.0

A cím fura lehet, de végre kikérdeztünk mindenkit pontosan, hogy akkor most hányadik héten vagyunk, és végre egybehangzó volt a válasz, a mai napon kezdjük a 21. hetet. Ennek baromira ellentmond minden internetes babanaptár, ha április 24-én születik a talán lány, akkor már minimum a 22. héten kéne lennünk, de hát a nőgyógyász és a védőnő tudják...
Tehát a baba méretéről nem ejtek most szót, mert akkor az előző blogbejegyzés mostanra értendő.
Voltunk hétfőn a nőgyógyászaton, szerencsére másfél óra volt csak, nem öt, pedig nem volt ugye időpontunk. Ez is vicces, hogy vagy nem lehet őket elérni telefonon, vagy már minden időpont le van foglalva. Mások hogyan csinálják? A nőgyógyász megkérdezte Évit, hogy mióta érez magzatmozgást? Erre én mondtam, hogy semmióta^^ Hát tényleg nem nagyon, max Jack szalagavatóján volt egy minimális, de akkor ilyentájt már illene mozognia a lánykának érezhetően? Na mindegy, egyébként azóta Évi mondta, hogy már érzi, bár még nem feltűnően.
A nőgyógyásztól megkérdeztem, hogy hogyan lehet terhestornára járni, a kórházban is van erre lehetőség, viszont az nem apukás. De akkor az apuka hogyan tud segíteni a szülésben?
A 25.-26. hét környékén el kell menni a terheléses vércukortesztre, az jó hányingerkeltő mulatság, de majd ott leszek természetesen Évivel és állítólag ha citromot tesz az ember a löttybe, akkor elviselhető.

21. hét

Túl vagyunk az első felén, ez már a 21. hét. Kissé félelmetes, hogy most már közelebb vagyunk a szüléshez, mint az elejéhez. Lassan tényleg szembesülünk vele, hogy szülők leszünk, durva, de mégis boldogító érzés.

Hét elején bejelentkeztünk a 28-32. heti ultrahangra, februárra kaptunk időpontot. Nőgyógyászhoz is, oda holnap délelőtt megyünk, és leadjuk a leleteket, ezért csütörtökön hagyományszerűen elmentünk a védőnőhöz.

Elég sokat kellett várni, mert nem mentünk oda reggel 8-ra, és többen voltak előttünk. De megint csupa jó dolog volt, Erzsike nagyon türelmes és kedves. Évi nem hízott, hanem az egészséges életmódnak köszönhetően fogyott 20 dekát, a baba viszont szépen gyarapszik, most már nagyon jól meg tudtuk hallgatni a szívhangját. A védőnő kissé érdekes számolja a heteket, szerinte még nem voltunk akkor 20 hetesek, de sztem meg igen, mert június 18-tól számolva, ha április 24-re van kiírva a baba, akkor ma kezdődik a 21. hét. Na mindegy, a leletek alapján a talán lány szépen növekszik. Évinek meg már látszik a pocija, főleg testhezálló ruhákban, nagyon cuki :)

Viszont kérdés, mikortól lehet elmenni terhestornára, hova, és mennyibe kerül? Még megkérdezzük holnap a nőgyógyászaton, de akinek van ötlete, ne habozzon^^

Sajnos ugye az ultrahangon nem volt egyértelmű a baba neme, ámde megmozdult! Tegnap Jack szalagavatóján Évi mondta, hogy érzi azokat a bizonyos buborékpattogásokat, amiket mindenki mond ha megmozdul a baba érezhetően.

A picike ezen a héten 27,5 centi lesz, és 450 gramm, már kis vasgyúró!